AZ
ÚJSZÖVETSÉGI ÜDVÖSSÉG
Ap Csel 2,38.
Az üdvösség témája mindenkiben
érdeklodést kell, hogy keltsen, különösen hívo
keresztényekben és azokban, akik szeretik az Urat.
Számtalan dolog van Isten Igéjében, amirol sokan nem
tudnak és ugyancsak sok minden van, amit nem hisznek el. Isten Szelleme
elvezet minket minden igazságra, de az emberek számára
igen nehéz új igazságokat elfogadni, kiváltképpen
azoknak, akiknek már van keresztény megtapasztalása.
Sokan nagyon félnek minden olyasmitol, amit nem tanítanak saját
felekezetükben, és nyomban eretnekségnek, hamis tanításnak,
vagy fanatizmusnak minosítik azt, anélkül, hogy utánanéznének,
vajon valóban megtalálható Isten Igéjében,
vagy sem. Tárzusi Saul mélységesen hitte, hogy Istent
szolgálja, amikor üldözte és bebörtönözte
az akkori keresztényeket, de miután Jézus megjelent neki,
drámaian megváltozott. Késobb azt vallja: „...én
aszerint az út szerint, melyet felekezeteknek (eretnekségnek)
mondanak, úgy szolgálok az én atyáim Istenének,
mint aki hiszek mindazokban, amik a törvényben és a prófétákban
meg vannak írva." (Ap Csel 24,14).
Az apostoli tanítás
Összehasonlítottad-e valaha a ma vallását az apostolokéval?
Megkereszteltek (bemerítettek) minden megtértet Jézus
nevében (nem pedig az Atya, Fiú és a Szent lélek
címekben). Megkeresztelkedtek Szent Lélekkel és más
nyelveken szóltak. Hitték és gyakorolták az isteni
gyógyítást. Ezek közül bármelyik miatt
fanatikusnak nevezhetné oket sok mai modern gyülekezet. Ki téved
- a Biblia vagy a modem egyházak? Jézus Krisztus tegnap, ma
és mindörökké ugyanaz. (Zsid 13,8). Egy az Úr,
egy a hit, egy a keresztség (Ef 4,5).
Sokan vettek át vallásos hittételeket anyjuktól
vagy atyjuktól, de sohasem vetették össze azokat az egyetlen
útmutatóval - a Bibliával. Róluk is elmondhatjuk,
hogy „vakoknak vak vezetoi" (Máté 15,14), akik maguk
sohasem születtek újonnan, ezért képtelenek helyesen
tolmácsolni a Biblia igazságait. Az érzéki (testi)
ember nem értheti meg a Lélek dolgait, mert azok csak lelki
szinten foghatók fel ( 1 Kor 2,14).
Jézus Krisztus halála sokkal nagyobb üdvösséget
szerzett számunkra, mint amelyrol a legtöbb embernek ma fogalma
van. Sokan úgy vélik, hogy buneik megbánása és
a leheto legbuntelenebb életre való törekvés, mindössze
ennyi az üdvösség. Pál azonban azt mondja: „Óh
Isten gazdagságának, bölcsességének és
tudományának mélysége! Mely igen kikutathatatlanok
az o ítéletei s kinyomozhatatlanok az O útjai!"
(Róma 11,33). Istennek az a vágya, hogy mindnyájunknak
igazságot, békességet és örömöt
adjon a Szent Lélek által (Róma 14,17). A Szent Lélekben
való részesedés pedig nagyon is határozott megtapasztalás,
határozott természetfeletti bizonyítékkal. Péter
és a zsidók, akik vele voltak, felismerték, hogy Kornéliusz
és házanépe vette a Szent Lélek ajándékát,
„mert hallják vala, hogy ok nyelveken szólnak." (Ap
Csel 10,46). Ugyanezt a bizonyítékot ma is igényelnünk
kell. Minthogy sokan nem várják el ezt, tévesen azt hiszik,
hogy vették a Szent Lelket, amikor valójában ez nem történt
meg. Ezért olyan élettelen sok gyülekezet és felszínes
sok hívo keresztény élete.
Pünkösd napján, amikor az Újszövetségi
egyház megszületett, a Szent Lélek kitöltetett mindazokra,
akik várták Ot, és más nyelveken szóltak,
ahogy a Lélek adta szólniuk (Ap Csel. 2,4). Péter így
magyarázta ezt: „Hanem ez az, ami megmondatott Jóél
prófétától: És lészen az utolsó
napokban, ezt mondja az Isten, kitöltok az én lelkemböl minden
testre" (Ap Csel 2,16-17). Ha Isten ilyen módon munkálkodott
az apostolok idejében, akkor honnan veszik a bátorságot
némelyek (még prédikátorok is), hogy ugyanezt
a megtapasztalást ma az ördög munkájának nevezzék?
Ha nem értünk valamit, körültekintoen kell eljárnunk
és meg kell néznünk, valóban benne van-e az adott
dolog a Bibliában vagy sem, nehogy Isten ellen harcolóknak találtassunk
és ugyanazt mondja az Úr nekünk is, mint Saulnak: „...nehéz
néked az ösztön ellen rugódoznod" (Ap Csel 9,5).
Amikor Péter elmondta nagyszeru prédikációját
Pünkösd napján, a Szent Lélek megérintette
a hallgatóság szívét és hit ébredve
fel bennük így kiáltottak: „Mit cselekedjünk
atyámfiai, férfiak?" (Ap Csel 2,37). Péter ekkor
közölte velük az egyetlen újszövetségi módot
az üdvösség elnyerésére: „Térjetek
meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztusnak
nevében a bunök bocsánatára; és veszitek
a Szent Lélek ajándékát." (Ap Csel 2,38).
Milyen rettenetes, hogy ezt a módot mára megváltoztattuk
és eltorzítottuk! Nem csoda, hogy sok egyházban nem találhatók
meg azok az eredmények, amelyek az apostolok idején voltak.
Ha meg akarunk állni ezen utolsó napok megpróbáltatásaiban,
akkor keresztény voltunknak az „apostoloknak és prófétáknak
alapkövén" kell felépülnie, „lévén
a szegletko maga Jézus Krisztus" (Ef 2,20). Megerosítésül
Pál kijelenti: „De ha szinte mi, avagy mennybol való angyal
hirdetne is nektek valamit azon kívül, amit nektek hirdettünk,
legyen átok" (Gal 1,8).
A legtöbb egyházban mindig létezett az igazságnak
bizonyos mértéke, ezért részesedett bizonyos mértéku
áldásban, Isten terve azonban az üdvösség boséges
áldása a teljes ember számára - szellemében,
lelkében és testében egyaránt. Az üdvösséget
érinto mélyebb igazságok legnagyobb részét
ma vagy tévelygésnek tartják, vagy azt állítják,
hogy azok csupán az apostolokra voltak érvényesek. Isten
azonban nem személyválogató. Ugyanúgy cselekszik
a mi esetünkben is, ahogyan az apostolok szolgálata nyomán
cselekedett, ha mi is betöltjük ugyanazokat a feltételeket.
Megtérés, keresztség és
a Szent Lélek
Eloször meg kell térnünk, el kell fordulnunk minden buntol,
és oda kell fordulnunk Istenhez hit által. A megtérésre
az Istentol való megszomorodás indítja az embert és
ez magában foglalja a bunök megvallását Istennek.
Második lépésként meg kell keresztelkednünk
(be kell merítkeznünk) Jézus Krisztus nevében. A
Máté 28,19 Igéjében Jézus azt mondja tanítványainak,
hogy kereszteljenek az Atya, a Fiú és a Szent Lélek nevében.
Nem azt mondta, hogy ezekben a címekben kereszteljenek. Ha ez a parancs
szó szerint azt jelentené, hogy az Atya, a Fiú és
a Szent Lélek címeket kell használni a keresztség
során, akkor feloldhatatlan ellentmondás lenne a Bibliában,
tekintve, hogy a tanítványok sohasem kereszteltek más
módon, csakis Jézus nevében. (Lásd Ap Csel 2,38;
8,16; 10,48; 19,5; 22,16). Jézus ellenben azt mondta, hogy kereszteljenek
az Atya, a Fiú és a Szent Lélek nevében (a „nevében"
szó minden nyelvben egyes számban áll). Ezek a címek
nem egy sajátos neve Istennek, hanem kifejezések, amelyek leírják
Isten emberhez való viszonyát.
Istennek e hármas megnyilatkozása Jézus nevében
jelentetett ki számunkra. A Fiú neve Jézus (Máté
1,21). Ezenkívül Jézus azt mondta, hogy az Atya nevében
jött és hogy a Szent Lélek az O nevében lesz küldve
(Ján 5,43; 14,26). Isten egyetlen megmento neve Jézus, mely
szó szerint azt jelenti, YHVH-Megváltó. Jézus
az Ószövetség Istene, aki eljött testben, mint a mi
Megváltónk. „...nem is adatott emberek között
az ég alatt más név, mely által kellene nekünk
megtartatnunk." (Ap Csel 4,12). „És prédikáltatni
az O nevében a megtérésnek és a bunök bocsánatának..."
(Luk 24,47). Jézusban lakozik az Isten teljessége testileg (Kol
2,9), tehát ha be akarjuk tölteni a Máté 28,19 parancsát,
Jézus nevében kell keresztelnünk.
Harmadik lépésként Isten ki fogja tölteni ránk
a Szent Lélek ajándékát, ahogyan a tanítványokkal
tette és ugyanazon Bibliai bizonyítékkal fogunk bírni
- más nyelveken szólunk. (Lásd Ap Csel 2,4; 10,46; 19,6).
Ahogyan Jézus mondta: „Azokat pedig akik hisznek, ilyen jelek
követik: ...új nyelveken szólnak..." (Márk
16,17). Mindhárom lépésre szükség van ahhoz,
hogy teljességgel betöltsük Isten üdvtervét,
amelyet az Újszövetségi egyház számára
készített el.
Fáj a szívem azokért, akik igazán szeretik az
Urat, de tudatlanság, vagy félelem miatt megfosztottak örökségüktol.
Nem kutatnád a Bibliát, hogy utánanézz, vajon
igazak-e ezek a dolgok vagy sem és kérnéd buzgón
Istent, hogy kereszteljen meg téged Szent Lélekkel? Ez a „késoi
eso" ideje, amelyet Isten küld, hogy megérlelje a gabonát
az aratásra. Hamarosan el fog jönni, hogy elragadja azokat, akikben
ugyanaz a Lélek lakozik, amely feltámasztotta Jézust
a halálból (Rom 8,11; 1 Thess 4,13-18; 1 Kor 15,51-55). Itt
az ido, hogy megvizsgáld magad, vajon rendelkezel-e az apostolok hitével.